A számolás lényege, hogy a sejtszuszpenzióból (az az oldat, amiben a sejtek a lehető legegyenletesebben vannak eloszlatva) egy kis mintát veszünk, abban meghatározzuk a sejtszámot, és az így kapott értékből következtetünk a teljes mennyiségre. A meghatározáshoz – a mikroszkóp mellett – egy segédeszközt használunk, ez a Bürker-kamra.

Bürker-kamra felépítése:

Ez egy vastagabb üveglemezből és egy vékony fedőlemezből áll. A vastag lemezre finom beosztás van karcolva. A kamra olyan, hogy ha a fedőlemezt a vastag lemezre helyezzük és azt leszorítjuk, akkor pontosan 0,1 mm vastag rés marad közöttük. A vizsgálandó anyagot ebbe a résbe helyezzük be a fedőlemez felhelyezése után úgy, hogy a vastag lemezbe vésett H alakú mélyedés szárai között található négyzetnél a fedőlemez széléhez cseppentjük. Mivel tudjuk a rés vastagságát és a vastag üveglemezen levő beosztások távolságát, a beosztások és a fedőlemez által határolt bármelyik téglatest térfogatát meg tudjuk határozni, így meg tudjuk adni a térfogategységben található sejtek számát.

Taktikai segítség:

A számolást általában a bal felső sarokban 3 vonallal körülhatárolt négyzetben érdemes kezdeni. Ezt a lentebb látható képen kék négyzetek mutatják. A három vonal közzül azokat a sejteket számoljuk bele amelyek a középső vonalon vannak. Annak elkerülése érdekébe, hogy belezavarodjuk melyik sejtet is számoltuk, érdemes úgy csinálni, hogy azokat a sejteket is beleszámoljuk  amelyek a három vonallal körülhatárolt négyzetben felül és jobb oldalon középső vonalon vannak.A sejtek számolását balról jobbra végezzük. Általában 3 ilyen három vonallal határolt négyzetben határozhatjuk meg sejtek számát és ezeket átlagolva következtethetünk a teljes mennyiségre.

Jó munkát! 🙂

Dóri és Niki